2009 óta már mintegy ötven, az őshonos magyar gyümölcsfa-fajták bázisául szolgáló, a mozgalom megálmodói által tündérkerteknek keresztelt gyümölcsöskert került létrehozásra Kárpát-medence szerte. A mozgalmat a Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja, az őshonos gyümölcsfajták szaporítását és árusítását pedig kormányrendelet teszi lehetővé.

Nem pusztán a gyümölcsmentés, hanem az ősi kárpát-medencei gyümölcsfajták megőrzésével a magyar örökség megóvása is a cél. Ezek a fajták sok-sok évszázad alatt tökéletesen alkalmazkodtak környezetükhöz,ellenállóak és általában vegyszeres kezelés nélkül is termeszthetők. Az ősi gyümölcsfajtáinkból több ezret őriznek a hazai génbankok, ez pedig különösen fontos lehet akkor, amikor a hiper- és szupermarketek polcain csak szegényes fajta választékkal találkozhatunk. A gazdaságosan csak egy-két fajtát termelő nagyüzemi gyümölcstermesztés a biodiverzitás szegényedéséhez, tájfajtáink eltűnéséhez vezethet. A kezdeményezés kultúrális/gasztrokultúrális jelentősége óriási, hiszen a gyümölcstermesztéshez receptek és hagyományok kötődnek.

A mozgalom megálmodói és kezdeményezői Kovács Gyula erdész és örökségvédő gyümölcstermesztő, Szarvas József színművész és Ambrus Lajos író.

Az őrségi Viszákon pajtaszínházat is alapító Szarvas József hozta létre a település tündérkertjét, ahol minden fának viszáki vagy Viszákról elszármazott gyermekgondnoka van és ahol minden évben annyi fát ültetnek, ahány gyermek született a faluban.

2011-ben a Pilisi Parkerdő Zrt. is a mozgalom részese lett. A Parkerdő a Budakeszi Erdészetnél 3 hektáros, mintegy 500 egyedet számláló gyümölcsöskertet létesített. Idén tavasszal újabb 3 hektáros ültetvény kerül kialakításra, amely aZsámbéki-medence ősi fajtáinak megőrzését szolgálja.

A kezdeményezéshez csatlakozott továbbá a Balaton-felvidéki Nemzeti Park is, amely Csopakon, Zalaegerszegen és Tihanyban telepített őshonos gyümölcsfákat.

2012-ben az óbudai önkormányzat hozza létre a főváros első tündérkertjét.

Az elmúlt években pozitív változás történt az őshonos gyümölcstermesztés szabályozásában. Az őshonos fák szaporítása és forgalmazása szabad lett, regisztrációjuk ingyenes. 2010 ősze óta engedélyezett az otthoni pálinkafőzés, amely szintén a gyümölcskultúránk fellendülését segítheti. A viszáki kezdeményezés pedig a gyermekek gyümölcsgondozásba való bevonásával a következő generáció hagyományok iránti tiszteletét alapozhatja meg.

Reméljük a tündérkertek ügye egy egyre bővülő és sikeres mozgalom marad a jövőben is, amely segít a termesztési hagyományok megőrzésében, a magyar táj „újrafestésében”, arculatának újraformálásában is.

 Az értékmentés, kertészeti hagyományaink mentése mellett a tündérkertek közösségépítő szerepe sem elhanyagolható, a közösség saját táji és kulturális hagyatékát őrzi és – a szó szoros értelmében – ülteti át a mába és a jövő nemzedékei számára.                

Ez a gondolat teszi számunkra is fontossá az őshonos facsemeték ültetését, gondozását.           

Ezen szép és tiszteletteljes mozgalomhoz szeretne csatlakozni a mi kis somogyi falunk, Vése is. 

A községi önkormányzat, az evangélikus gyülekezet és a faluszépítő egyesület közös gazdája lehetne a mozgalomnak.

A tündérkert létrehozásához  nem is találhatnánk jobb helyszínt, mint a templom és a kultúrház körüli szép füves, bokros terület.

2015 tavaszán elkezdődnek a munkálatok.

Első ütemben – az amúgy is elöregedett, balesetveszélyes fenyőfák kivágását végezzük el. Utána a többi, felesleges elöregedett cserjét, bokrot is eltávolítjuk.

A talajmunkálatok elvégzése után kezdődhet a fák telepítése.

A fajták kiválasztása és a kert megtervezése a mozgalom megalapítója, Kovács Gyula kertész segítségével történik majd.

Az előzetes felmérések szerint a területen maximum 50 db fa helyezhető el.

A tündérkert kialakításának költségeit önkormányzati, egyesületi és pályázati forrásokból kívánjuk fedezni.

De egy olyan elképzelés is számításba jöhet – több tündérkertben van rá példa – hogy minden fának „gazdája” van.

Vagyis magánszemélyek adományaiból vásárolunk meg egy-egy fát, és a fa gazdája „gondozza” majd.

A neve is odakerül egy táblára a fa alá.

De a lehetőségek és az ötletek tárháza határtalan e témában.

Reméljük, hogy a kezdeményezést örömmel fogadja majd községünk lakossága és minél többen mellé állnak.

„Tündérkert” a vései evangélikus templom előtt az 1940-es években