Az általános iskola rövid bemutatása, története.
Kapcsolódó dokumentumok:

Igazgató: Nagy Gábor
Igazgatóhelyettes: Simonné Varga Rózsa
Tanulólétszám: 104 fő, 73 felsős, 31 alsós.
Tanárok száma: 10 fő, 2 fizikai, 1 admin. dolgozó.

 

 

név

mely szakra képesített

mely tárgyakat tanít

Nagy Gábor

matematika, kémia, informatika, közoktatási vezető

matematika, kémia

Simonné Varga Rózsa

tanító, +technika szak, közoktatási vezető

3-4.o. of.

Lébár Anita

matemat.,földrajz, számtechn.

matem,földrajz,számítástechnika, 7.of.

Pappné Kovács Andrea

tanító,+történelem, ének szak

magyar,tört,ének, 8.o.of.

Király Magdolna

földrajz, biológia

földrajz, biológia, 5.o.of.

Merkeiné Lébár Erika

tanító, gyógypedagógus

magyar, testnevelés

Csatár Ferencné

tanító

napközi, rajz

Simon Imréné

tanító

1-2.o. of.

Grábler-Németh Nikolett

tanító

napközi, rajz, technika

Lukács Tibor

német, műszaki tanár

német, fizika, technika, 6.o. of.



Életképek iskolánkról


Az intézmény a II. világháború után, pontosabban 1954-től található mai helyén, amit az egykori Véssey-kúriából alakítottak át. Előtte a település "névadó családjának" a Wésseyek-nek volt a nyári otthona.

Az épületben található: 8 tanterem, könyvtár, technikaterem, számítástechnikai terem, szociális helység. Az intézményben 8 tanulócsoport működik, tanulószoba 2 csoporttal, napközi 1 csoporttal és menza.


 

Az vései iskola rövid története

 

Hogy mikortól működik Vésén iskola, nem tudjuk pontosan. Az evangélikus templom építése után az 1780-as években építhették fából. 1844-ben újjáépíthették, majd 1878-ban Véssey Mihály nagybirtokosnak köszönhetően két tantermes evangélikus iskola épült. (Emlékét az iskolaépület melletti parkban álló emlékkő őrzi.) Ettől kezdve állandóan két tanító tanított. Emlékmű
A vései katolikus hívek is törekedtek arra, hogy iskolájuk legyen. 1937-ben Bertók Péter (Furu) eladta ingatlanát, amelyet Erdősi, tapsonyi esperes vett meg, és végrendeletileg a római katolikus egyházközösségre hagyott iskola céljaira. A régi épület helyén 1940-ben készült el az új intézmény, amely iskola és kápolna is volt egyben.
1943. december 15-től 1944. március 3l-ig az iskolákat bezárták a front közelsége miatt. A háború utáni államosítás megszűntette a külön működő két felekezeti iskolát, s a kettőt egybeolvasztotta. Első tanítóink: Bozsóki László, Szabó Péter, Szabó Péterné, Széll Ferenc voltak.Kastély
A két épület 3 tanterme szűknek bizonyult, emiatt 1954-ben elköltözött – az iskola a mai helyére – a volt Véssey kastélyba. Az egykori Véssey-kúriából 4 tantermet alakítottak ki, 5. tanteremnek használták a volt katolikus iskola egy tantermét is. Az evangélikus iskolát kultúrházzá alakították. A már meglévő iskolához 1960-ban építettek két tantermet, nevelői szobát és szertárt. 1962-től a martonpusztai gyerekek is Vésére jártak iskolába. Napközis csoportot 1972-től indítottak.
A bővítés 1989-ben folytatódott további helyiségekkel. A 80-as évek közepén elkészült az aszfaltozott kézilabdapálya is.
Az így kialakult épületegyüttes felújítására – ROP-os pályázat keretében – 2005-ben került sor.

Véssey Mihály

Az intézmény 2000-ben vette fel az egykori kastély tulajdonosának, a falu első iskolája alapítójának, Véssey Mihálynak a nevét.




Tanítói között említhetjük: Németh Sándort, Binczy Dánielt, Németh Pált, Glatz Lajost, Szabó Pétert.

A vései katolikus hívek is törekedtek arra, hogy iskolájuk legyen. 1937-ben Bertók Péter (furu) eladta ingatlanát, amelyet Erdősi, tapsonyi esperes vett meg, és végrendeletileg a római katolikus egyházközösségre hagyott iskola céljaira. A régi épület helyén 1940-ben készült el az új intézmény, amely iskola és kápolna is volt egyben.

Az első tanítók: Horváth Lajos, Kiss István, Bozsóki László voltak.

1943. december 15-től 1944 március 3l-ig az iskolákat bezárták a front közelsége miatt. A háború utáni államosítás megszűntette a külön működő két felekezeti iskolát, s a kettőt egybeolvasztotta. 1950-ben a két épület 3 tanterme szűknek bizonyult, ekkor költözött az iskola a mai helyére a volt Véssey kastélyba. Itt 4 tantermet alakítottak ki, 5.tanteremnek használták a volt katolikus iskola egy tantermét is. Az evangélikus iskolát kultúrházzá alakították. A már meglévő iskolához 1960-ban építettek két tantermet, nevelői szobát és szertárt. A bővítés a 80-as évektől folytatódott további helyiségekkel.

Napközis csoportot 1972-től indítottak. 1962-től a martonpusztai gyerekek is Vésére jártak iskolába.

Első tanítóink: Bozsóki László, Szabó Péter, Szabó Péterné, Széll Ferenc voltak.

Óvoda 1949-től idényóvodaként, majd az 50-es évektől kezdve állandó jelleggel működött a faluban. Az első óvónő Kanizsai Klára volt. Intézményeink az évtizedek során folyamatosan fejlődtek. Köszönhető ez a községvezetők és a helyi üzemek támogatásának, a szülők és a pedagógusok társadalmi munkájának.