Őshonos magyar gyümölcsfákat lehet örökbe fogadni Vésén, mintegy ötven fajta csemetét ültettek a helyi evangélikus templom köré, így csatlakoztak a Tündérkert mozgalomhoz. Már Ausztriából is jelentkezett örökbefogadó. Hazavihetik majd a termést, de az anyagi haszon helyett inkább a természet és a szülőföld szeretete motiválta jelentkezőket.

– Felvettem a kapcsolatot Kovács Gyulával, a zalai erdész-mezőgazdász a megszállottja annak, hogy megmentse az őshonos magyar gyümölcsfákat. Utazgat, járja a Kárpát-medencét. Erdélyből hozott nekem egy körtefa-csemetét Pefőfi körtefájáról, a nagy költő segesvári emlékhelyéről. Gyula bácsi gyűjtötte nekünk össze a Belső-Somogyra jellemző gyümölcsfákat – mondta Bertók Lászlóvései polgármester.

A helyi faluszépítő egyesület segített a szállításban és a telepítésben, nyolcvan csemetét hoztak. Aki ültette, kiválaszthatott egy fát, és örökbe fogadta. Ezeken kívül a többit meghirdették, azok számára is, akik nem helybeliek. Névleges áron, ezer forintért adták darabját, mert ennyit kér érte Gyula bácsi is, tette hozzá a polgármester. Sok idős nagyszülő vett az unokájának. Aki jelentkezett, idővel majd hazaviheti a termést, sőt egy névtáblán is megörökítik az adományát. Különleges nevű fajták sorakoznak a listán, csak körtéből van huszonegy, köztük Pisti körte, Folyton érő körte, Tüskés körte, Koszos körte. Szilvából olyan is akad, amelyre nyomdafestéket nem tűrő nevet akasztott a népnyelv.  

A belső-somogyi homokháton nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek. A szomszédos nemesdédi körtét még most is keresik a budapesti piacokon. Vésén az alma volt népszerű, már a múlt század eleje óta foglalkoztak vele, azok a gyümölcsösök már meg sincsenek. A csúcs a 70-es években volt, amikor 3-400 hektáron gazdálkodott a téesz, almát szedni ifjúsági táborba jártak ide diákok. A rendszerváltás után a gyümölcsöseket privatizálták, de nem mindenki akart gazdálkodni, a fák is elöregedtek. Még mindig van mintegy 20 hektár magánkézben, de többnyire már csak léalmát termesztenek, nem terem már annyit, és a piaci szokások is megváltoztak. 

Az idei termés jó lesz, a jég nem verte el, tette hozzá Bertók László, aki a helyi jégelhárító tevékenységének is tulajdonítja, hogy Vésén húsz éve nem volt számottevő jégverés, olyan nagy, amilyen néhány éve a környező vidéken, Segesden és Tapsonyban is pusztított.